A gyász illemtana az öt nagy világvallásban - hinduizmus

2015/02/13. - írta: Független Én

A halál törvény, nem büntetés” (Seneca)

gangesz_eso_a_folyoba.jpgA történelem előtti időkben az ősemberek kisebb nagyobb csoportokba tömörülve próbáltak megküzdeni a természet és az állatvilág erőivel. Ez a harc bizony sokszor áldozatokat követelt. Mit kezdjenek azzal a testtel, amelyik nem mozdul többé? Azt gondolták alszik és a körükben tartották, mintha élne. A test bomlási folyamata azonban ráébresztette őket, hogy itt valami másról van szó. Ezért a halottakat kitették vagy elhagyták. A legkorábbi ilyen leletek a Kr.e.70000-50000 közötti időkből származnak.

 

 

Az ősember és a temetkezés

Ez a tevékenység vezetett el a temetkezési szokások kialakulásához. Az okok közt említhetjük a halottól való félelmet, de egyben a gondoskodást is. A túlvilági jólét biztosítása, mint szempont, csak később jelenik meg. A temetési szertartásokat csak a hozzájuk kapcsolódó hitvilággal együtt érthetjük meg. A korszak emberei vadászatból éltek, ezért a túlvilágot is örök vadászmezőnek gondolták. Lásd pl. az észak-amerikai indiánok hitfelfogását! Azért, hogy az elhunytnak odaát mindene meglegyen, szükséges a szertartás, melyet a varázsló vezet.

Ókori temetések

Az ókorra alapvetően két temetési mód alakult ki: a földbe-temetés és az elhamvasztás. A földbe-temetés oka egybehangzik a Biblia tanításával: „porból lettél és porrá leszel”. A másik felfogást a görög eposzok tükrözik: akit nem temetnek el, az kísértetté válhat és elátkozott lélekként bolyong a földön. Vergilius ezt így fogalmazta meg: „nem juthat az alvilágba, aki nem nyugszik földben”. A halottégetés a kozmoszimádó népek révén terjedt el. Ők – szimbolikusan – az égbe temettek. A tűz emészti meg a testet, ami hitük szerint ugyancsak az ég ajándéka. Kezdetben a hamvakat szétszórták, de később urnákban megőrizték, elhantolták.

Nézd meg a temetőt!

Egy kultúrát az is jellemez, hogyan viszonyul halottaihoz. A temetők is ennek a viszonynak a lenyomatai. Egy közösségről biztos vélemény alkotható a temető képéből. Egy elhanyagolt, gazzal benőtt sírkert, bizony szomorú látvány. Ahol a holtakkal nincs, ki törődjön, az élőknek sincs igazán becsülete. Ugyanilyen fontos egy kultúrában, hogyan bánik az elhunytak hamvaival. Ez is jellemzője az adott közösségnek. Maurice Maeterlinck így írt holtak és élők viszonyáról: „Sehol sem virágzott olyan szépen az élet, mint azoknál a népeknél, ahol a holtak iránti tiszteletet ápolták.” Most pedig tekintsük át, hogy az öt nagy világvallás, hogyan gondoskodik az elhunytakról!

A hindu gyász és temetés

A halál a hinduizmusban a lélekvándorlásban fogalmazódik meg, vagyis a tan szerint a lélek örökkévaló, a test átmeneti. A lélek útja elsősorban a létformák megismerése, az öntudat tökéletesítése a Dharmának, vagyis a törvénynek megfelelő tettek által. A halotti szertartás pontos leírását a hindu halottas könyv, a Prétakalpa (szó szerint: a holtak rítusa) tartalmazza. Ez a könyv Visnu titkos tanításait tartalmazza, melyet a Kr.u.IV. században jegyeztek le.

Amikor meghal valaki, testét megmossák, haját és körmét levágják. A férfi halottat tiszta fehér, a nőt pedig színes lepelbe csavarják és virágokkal borítják. Az elhunyt legidősebb fia kopaszra nyíratja a haját és fehér ruhába öltözve vezeti a gyászmenetet, amely órákig is eltarthat. Ha a lélek elhagyta a testet, a férfi rokonság (vagy alacsony kasztbeliek, esetleg kaszton kívüliek) a ravatalt és rajta a holttestet a folyóhoz viszik, vagy ha nincs folyó, akkor egy vizes medencéhez. Odaérkezve ötször vízbe mártják a halottat. A víz, mint szakrálisan is tisztító elem segít a bűnök lemosásában, mintha utolsó szent fürdőjét venné az elhunyt. Ezután ráhelyezik a testet a kb. fél méter magas máglyára, vagy halottégető tűzhelyre. A máglya meggyújtása után összetörik a ravatalt és azt is a farakásra dobálják. Az aranyszállal átszőtt takaróleplet leveszik a holttestről, a szájába kenőcskeveréket tesznek, a testet több helyen is bekenik ezzel. A máglyára szantálfa forgácsot vetnek és a legidősebb fiú meggyújtja a tüzet.

Amíg a tűz ég, a rokonság hosszú részleteket recitál a Véda himnuszaiból. Imádkoznak az istenekhez, hogy gondoskodjanak a halottról, legyenek kegyesek hozzá. Nem az elhunyt elmúlt életéről emlékeznek meg, hanem a lélek felé fordulnak: „Menj, menj az ősök öreg útján!” A holttest mintegy két óra alatt ég el. A hamvasztás befejeztével — ha szükséges — az elsőszülött szétzúzza a koponyát, hogy a lélek szabadon távozzon. Ebben a halotti rituáléban is léteznek tabuk. A halottal való minden érintkezés tisztátalanságot okoz. Ezért a hamvasztáson részvevőknek tisztító szertartásnak kell alávetniük magukat, mielőtt visszatérnek a társadalomba.

Tisztálkodnak az élők

A hamut és a megmaradt csontokat a ceremónia vezetője urnába helyezi és átadja a családnak. Ők a halottégetés utáni negyedik napon egy új szertartás keretében a szent folyóba (pl. Gangesz) szórják.

A halált követő szertartások — persze szünetekkel — egy évig tartanak. A gyászév letelte után is évente mutatnak be áldozatot a halott lelkéért. E rítusok célja: biztosítani a végső átmenetet az elhunyt számára az egyik életből a másikba.

A hindu temetkezés különlegessége, hogy a nagyon szegények, akik nem tudják a hamvasztást megfizetni, a folyóba eresztik a holttestet. A csecsemők, gyermekek, szent emberek és a terhes nők holttestét sem égetik el; hanem ceremónia nélkül a földbe temetik, vagy ezeket is a folyóba engedik. „A csecsemők olyanok, mint a virág: olyan szépek, olyan tiszták, nem adhatjuk a tűznek őket” — mondják. Hagyományos halotti szertartásra azért nincs szükség az esetükben, mert az ő szerencsés újjászületésüknek semmi sem állít akadályt.

Folytatjuk!

Lugosi József

Címkék: gyakorlat
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://engeddel.blog.hu/api/trackback/id/tr457157545

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása